Otthonról hazamegyünk

szombat, máj. 26, 2018


GYIMES - MOLDVA - MADARASI-HARGITA - Az Ezer Székely Leány Napjával Csíksomlyón

Időpont(ok):
2018.07.05-10.
Ár: 74.900 Ft
Kétség nem fér hozzá: a Gyimes-völgy a világ legszebb, legbarátságosabb helye. E túrán az igazi Gyimessel, a hagyományaikat hétköznapi életük során megélő, vendégszerető csángókkal és történelmi vidékükkel ismerkedünk. Közben élvezzük a házias ízeket, bennük a hegyek zamatával és a vadítóan friss levegőt. Közben örök életre szóló, páratlan kulturális élményt nyújtó…

GYIMES - MOLDVA - MADARASI-HARGITA - Az Ezer Székely Leány Napjával Csíksomlyón

A MONARCHIA ELFELEDETT KATONÁINAK NYOMÁBAN, A BALKÁNON - Tengerparti pihenéssel Albániában és Montenegróban MEGTELT!!!

Időpont(ok):
2018.06.30-07.11. (12 nap, 11 éj)
Ár: 149.000 Ft
1. nap:  Avala-hegy Belgrád mellett: első világháborús emlékmű. Niš: Dél-Szerbia legnagyobb városa. Vacsora a helyi magyar tanárnővel. Esti séta az oszmán citadellánál (az egykori tiszti hadifogolytábor). 2. nap: Niš: látogatás a Ćele-kula koponya-toronyba és az első világháborús osztrák–magyar temetőbe. Kuršumlija: 12. századi Szent Miklós pravoszláv templom. Természeti…

A MONARCHIA ELFELEDETT KATONÁINAK NYOMÁBAN, A BALKÁNON - Tengerparti pihenéssel Albániában és Montenegróban MEGTELT!!!

Simon Attila

simon-attilapanziós, honismereti vezető
Hétfalu, Brassó

Pap szeretett volna lenni, de végül a BBTE Földrajz Karának földrajzturizmus szakára iratkozott be. Jól tette...

Útjaink, melyek során találkozhatsz Simon Attilával:

• II. Rákóczi Ferenc nyomában - Borsitól Rodostóig, Kassától Isztambulig – június
• Irány Csángóföld – szeptember
• Titokzatos Erdély: Szászföld, Háromszék és a Hétfalusi Csángók - augusztus

(Részlet Szabó Csabának Simon Attilával a www.szekelyszallas.hu-n megjelent interjújából.)

– A négyfalusiak kifejezetten vendégszeretők, örömmel kalauzolják az embert, szeretettel mutogatják sajátos viseletüket, szokásaikat. Ha arra gondolunk, hogy nyolcvan magánszálláshely illetve panzió van Négyfaluban, akkor az magáért beszél.

– Nyolcvan?

– Igen, nyolcvan. Egy huszonhétezres kisvárosnak – bizony szép teljesítmény. A vendégek zöme a környékért jön, hiszen innen könnyen elérhető a Tömös völgye, Brassó környéke, a Nagykőhavas, a Csukás... A magyarországi vendégek viszont kifejezetten Négyfaluért illetve a hétfalusi csángókért jönnek. Nagyon vonzza őket nemcsak az interaktív etnográfiai kikapcsolódás – Czimbor Izabellánál szövőszékhez lehet ülni, Csukás Károlynál faragni –, de a tizenhét templom is. Ritka az a kisváros, ahol tizenhét templom van. Sajnos ezek közül egyetlenegy van nyitva állandóan, a pürkereci, a többibe csak előzetes egyeztetés, sőt megegyezés alapján lehet bejutni a turistacsoportnak, hacsak nem éppen istentiszteletkor-misekor csöppennek be. Közigazgatásilag nincsen pénz felügyelőre... Így hát szerencséd kell, hogy legyen, hogy megnézhess Négyfaluban egy templomot a tizenhétből, hacsak, mint mondtam, nem takarításkor, harangozáskor vagy szertartáskor érkezel oda.

– A Renáta Panzió története és a te történeted biztosan sok helyen csavarodik szorosan egymásra...

– A kilencvenes évek vendégfogadó-filozófiája azon a felfogáson alapult, miszerint „ha nincs más bevételi forrás, hát fogadok nyáron vendéget". Ehhez eleinte nem is kellett különösebb tudomány. Szív, lélek kellett hozzá, és talpraesettség. Aztán 1996-tól már törvényes keretek közé kezdte szorítani az állam az ilyenfajta vendéglátást, így a gazdáknak el kellett végezni egy minimum hathónapos tanfolyamot, ahol alapvető turisztikai-vendéglátóipari ismereteket sajátítottak el. Idegen nyelv, vendéglátás, szolgáltatások, adminisztráció ... Hogy tréfásabban fogalmazzak: elmagyarázták a gazdának, hogy kalap nélkül szolgálunk fel, és hogy nem vágunk fát az udvaron reggel hatkor, amikor alszik a vendég... Ergo: alapszabályokra tanítják meg őket. Az én esetem egy kicsit más. Én pap szerettem volna lenni, de végül a BBTE Földrajz Karának földrajzturizmus szakára iratkoztam be. Az az igazság, hogy gyerekkoromban sokat bámultam és irigyeltem az idegenvezetőket, hogy úgymond csak ülnek, utaznak, és mondanak mindenfélét a turistáknak. Lediplomáztam – így lettem én úgymond okleveles turisztikai ügynök. Dolgoztam különböző panziókban, majd beiratkoztam a Székesfehérvári Kodolányi János Főiskola Öko és Bioturizmus szakára mesterképzésre, onnan pedig Szegedre, ahol az ELTE idegen nyelvek karán képeztem tovább magam.

– Melyik „tantárgynak" láttad később igazán hasznát – abból a jónéhányból, amit Gyergyóban, Székesfehérváron vagy Szegeden tanultál?

– Jónéhánynak... Az ökoturizmus például a természetjárási ismereteimet mélyítette el. Hogyan járunk a természetben... Nyomolvasás... Növényzet... Kalandturizmus... Elmegyünk kirándulni a csoporttal, és a teának valót ott helyben szedjük például. Magyarországon ennek nagy hagyománya és keletje van, Romániában kevésbé. Sajnos idehaza ritkán tudom kamatoztatni ilyenirányú tudásomat, ismereteimet. Nagyon sok a „lusta" vendégem. Ha autóval lehet menni, akkor a csúcsokra is. Főleg ha van fenn étterem. Kevesen jönnek hegyitúrázni. A legtöbben: múzeum- és városlátogatás... Ahogyan én szoktam tréfásan mondani: a templomot kívülről, a kocsmát belülről... És itt van a shopping-turizmus – főleg a női vendégek körében dívik, habár hamar rájönnek, hogy ugyanolyan árak sőt gyakran még áruk is vannak itt, mint Budapesten. Vásárolják viszont a helyi népművészeti termékeket: szőtteseket, könyvjelzőket, könyvborítókat, konyhakendőket, hétfalusi etnográfiai termékeket. Ez bevételt jelent a helybélieknek, és ez mindenkinek jó.

– Azért elég nehéz megértenie a kívülállónak, hogy mennyiben város, és mennyiben „falu" Négyfalu. Ehhez lényegesen hozzájárul az, hogy magyarul hivatalosan Négyfalu a neve, románul meg Szecsele-város... Különös „szerződés" ez.

– Négyfalut valójában egy híd választja el Brassótól, tehát szinte összenőttek. Ez a nagyvárosi kisugárzás és maga a Négyfalun áthaladó fontos és forgalmas országút „teszi várossá" a települést. Magyarosan látva a dolgokat jó megjegyezni, hogy a magyarság nem állt át egyértelműen a városi életformára. Lekvárt főznek, zakuszkát készítenek, tehenet fejnek és a kiskertben megtermelik a maguk paprikáját, paradicsomát és ugorkáját. Minden házban vannak szőttesek, őrzik a hagyományokat és minden házban marasztalják a vendéget. Ilyen Négyfalu – summáz Simon Attila. - Az öregek szerint nemcsak a távoli, keleti gyökerek raktározó szerepe játszik ebben az általános derülátásban szerepet, hanem a szászokkal való hosszú együttélés is. Sokat tanultak a szászoktól – mondják többen is –, sokat a nagy szomszédtól, Brassótól. És hát előnyös az alapszerződés is, amit a Sorssal sikerült megkötni – csangatni szabadon, örökös mozgásban-nyüzsgésben az óvókedvű Kárpátkanyar ölében.

Útkereső

Úti cél

Út jellege

Hónap

Felszállási helyek

Letölthető katalógus

csapatepites

Partnereink

 

moszepkanadamagyar

trm banner

erdelylogo

polgarokhaza.hu
szekelyfold info 
 
 pusztina
 
teka alapitvany 

 Erdély és Székelyföld

Tóvidék.ro
 
 
 
 

 

 

 



 

 

 

 



Határtalanul Pályázat

banner hatartalanul


Köszöntő

„Mert ne feledd:
magyarnak lenni
büszke gyönyörűség!"


TOVÁBB >>


koszonto

Utazási utalvány

Bannerkicsi

Hírlevél




Partnereink

karpatutazo

uduleserdelyben

www.kallos.org.ro

moldvai csangomagyarok 2

connect dots butterfly page

cserekert

orzokor