Otthonról hazamegyünk

péntek, máj. 26, 2017


KÁRPÁTALJA: ÁRPÁD NÉPÉNEK ÚTJÁN Terepjáró teherautókkal a Tisza-forráshoz

Időpont(ok):
2017.07.04-09. (6 nap, 5 éj)
Ár: 65.000 Ft/fő
Időpont(ok): 2017.07.04-09. (6 nap, 5 éj) Ár: 65.000 Ft/fő 1. nap: Vaja, Rákóczi-kiállítás. Penyige: Lekvárda, Túristvándiban vízimalom, Szatmárcseke Kölcsey síremléke. Tiszacsécsén Móricz-emlékház, Orosziban kárpátaljai irodalmi est. 2. nap:  Beregvidék fővárosa: Beregszász. Munkács: a vár és a szép belváros. Szolyva: „Málenkij robot" emlékpark. Vereckei-hágó, Árpád-vonal-bunker, honfoglalás emlékmű. 3. nap: Szinevéri-tó, csodaszép tengerszem. Alsókalocsai ruszin skanzen. 4.…

KÁRPÁTALJA: ÁRPÁD NÉPÉNEK ÚTJÁN Terepjáró teherautókkal a Tisza-forráshoz

DUNA - FERTŐ KALANDOZÁS Ausztria - Pozsony - Szigetköz, wellness Lipóton, hajózás a vadregényes Dunán

 
Időpont(ok):
2017.07.27-30. (4 nap, 3 éj)
Úti cél: Belföld, Őrvidék (Ausztria)
Út jellege: Természet, Felfedezés, Városnézés, Történelem
Ár: 54.000 Ft/fő
Útvonal: Bp., M1, Győr
Felszállási helyek: Budapest, Székesfehérvár, Győr, útvonalba eső települések, pihenőhelyek.

22. oldal duna fert kalandozas 21. nap: A Lipóti Pékség látványközpontjában, ahol megismerkedünk a magyar kisvállalkozás sikertörténetével. Dunaremete: „naplemente hajótúra” a Dunán. A két program között: fakultatív kikapcsolódás a Lipóti Termál és Gyógyfürdőben.
2. nap: Köpcsény középkori eredetű Esterházy-Batthyány kastély, majd látogatás a Csoki-csárdában, vásárlási lehetőség a Hauswirt csokoládégyárban. Hainburg: séta a dombon magasodó várba - az Attila-legenda helyszíne. Németóvár: gyönyörű, 11. századi eredetű templom. Felkeressük a templomhegyen emelkedő kurgánt - Árpád-legenda. Pannónia provincia fővárosa, Petronell-Carnuntum.
3. nap: Lipót: Falumúzeum; kellemes séta a Holt-Duna tanösvény lipóti szakaszán. Egész napos wellness program és fakultatív motorcsónak kirándulás. Fakultatív kirándulás a dévényi várhoz, majd Pozsonyba. Ár utazással és helyi magyar honismereti vezetéssel együtt 5.000 Ft/fő.
4. nap: Utazás a Fertő-tó körül. Fertőrákos: kőfejtő és barlangszínház. Ruszt: Magyarország legkisebb szabad királyi városa, a világörökség része. A fallal körülvett Feketevárosban felkeressük a történelmi pincesort. Lajtakáta: Anna kápolna - Szent István-legenda helyszíne.

    

Manapság a bulvársajtóban, valamint az álhírgyártó oldalakon újra és újra megjelenik egy hír, hogy az ország, vagy a világ különböző pontjain felfedezni vélték Attila sírját. Nemcsak a hun uralkodó az egyetlen, akinek a végső nyughelyét lankadatlan kitartással keresték az amatőr és a profi kutatók. A honfoglaló Árpád fejedelem sírja ugyanis századok óta izgatja a magyar történelem iránt érdeklődők fantáziáját. Dévénytől Orsováig számos településen találták meg azt a helyet, ahol Árpádot eltemették.

Névtelen kezdetek

Talán kissé furcsának hat, de az a helyzet, hogy ha a történeti forrásokat tekintjük át, akkor bármennyire is kiemelkedett Árpád a korabeli hatalmasságok közül, a haláláról nem számoltak be sem a nyugati, sem a bizánci kútfők. A honfoglaló magyar fejedelem egyszerűen „eltűnik” a krónikások híradásaiból, leszámítva a Tarih-i Ungurust. A török nyelven íródott 16. századi krónika, amely Thuróczy János munkáján alapul, Árpád halála kapcsán viszont hozzáteszi az alábbiakat is: „Annak ellenére hosszú ideig élt, evéssel, ivással kellemesen töltötte idejét, ellenségei közül senki sem bántotta, senki sem támadt ellene, sok hónapot és évet élt át a szív nyugalmával, végül is el kellett fogynia élete magjának. [Eljött] a napja, megöregedett, elgyengült, megbetegedett, a szíve megtört, a korszak elfordította tőle arcát, és szemét betakarta földjével, vagyis elhalálozott.” Ebből azonban még egyáltalán nem derül ki, hogy hova temették el Árpádot, a folytatásban pedig nem is ad róla hírt, hanem elkezdi a honfoglaló fejedelem leszármazottainak történetét.

Árpád temetkezési helyéről azonban sokkal fontosabb egy másik híradás, mégpedig a következő: „Árpád fejedelem ezután az Úr megtestesülésének 907. esztendejében elköltözött e világból. Tisztességgel temették el egy patak forrása felett, ahonnan az kőmederben folyik Attila király városába. A magyarok megtérése után azon a helyen egy Fehérnek nevezett templomot emeltek a szent Szűz, Mária tiszteletére.” A szerzője nem más, mint Anonymus, a névtelen gesztaíró, akinek a kilétéről szintén könyvtárnyi irodalom született, a végleges megoldás nélkül.

Két oka volt annak, hogy századokon keresztül a magyarok egyáltalán nem foglalkoztak azzal, hogy merre is található Árpád sírja. Anonymus gesztáját ugyanis a kortárs és a nem sokkal későbbi szerzők, köztük Kézai Simon is, alig használták. Az Árpád sírjáról szóló bejegyzést vagy nem tartották fontosnak, vagy nem hitték el, ezért nem került át más középkori magyar forrásba. Mivel a Gesta Hungarorum ezt követően eltűnt az írástudók szeme elől, ezért századokig nem is kereste senki a sírt. Amikor a 17. században bekerült a bécsi könyvtárba, majd valamivel később kiadták, világossá vált mindenki számára, hogy az ott szereplő néhány sor nagyon is fontos kapaszkodót adhat azoknak, akik Árpád sírját keresik. Csakhogy volt egy bökkenő, és ez a másik ok, amiért a keresés nem indulhatott meg: az ország közepe ekkor még az oszmán-törökök fennhatósága alatt állt.

Volt egyszer egy Fehéregyháza

Miután a felszabadító háborúk befejeződtek, a kusza birtokviszonyok között rendet kellett tenni, ezért elkezdődött a még fennmaradt középkori oklevelek összegyűjtése, lemásolása és közzététele is. A folyamatban a jezsuiták jártak az élen, akik akkurátusan és módszeresen igyekeztek felgyűjteni minden anyagot. (Az általuk összegyűjtött oklevelek a rend II. József általi feloszlatása után a magyar kamarai archívumba kerültek, tulajdonképpen megalapozva a későbbi Magyar Országos Levéltár gyűjteményét). Anonymus idézete nyomán a kutatóknak hamar világossá vált, hogy az ott említett, Szűz Mária tiszteletére emelt templom, amit a ’fehér’ jelzővel láttak el, kulcsfontosságú annak megállapításában, hogy merre is található Árpád sírja. (A latin forrásban Alba Ecclesia, vagyis fehér egyház szerepel, régiesen Fejéregyházának nevezték). Ha ugyanis megvan Fehéregyháza, akkor valahol alatta, vagy a környékén ott lesz a sír is. Mátyás király egy pálos kolostort is alapított a templomnál, amely a bő fél évszázadig állt fenn, amíg az oszmán-török hódítás el nem pusztította. Az első kutató, akinek módjában állt a helyszínen vizsgálódni, Terstyánszky László volt, akit a pálosok Pozsonyba küldtek kutatni, hogy a budai káptalan ott őrzött iratai között kutasson Fehéregyháza után. Az eredmény finoman szólva sem volt világrengető, csak annyit állapított meg, hogy valahol Békásmegyer közelében állhatott a temploma. 1702-ben zajlott egy per a veszprémi püspökség és az esztergomi érsekség között, amelynek keretében azt rögzítették, hogy a templom valahol a Franckl-féle malom közelében lehet.

A kezdeti vizsgálódások arra jutottak, hogy az említett kolostor és templom valahol Óbuda közelében lehetett, de hogy pontosan hol, arról megoszlottak a vélemények. Hiába hívták ehhez segítségül az 1355. évi határjárást, amely a jogilag kettéosztott Óbuda határait írta körül, említve a fehéregyházi templomot, olyan romok vagy falak, amelyeket nagy bizonyossággal lehetett volna összefüggésbe hozni vele, nem találtak. A neves jezsuita történetíró, Katona István, úgy próbálta meg azonosítani a helyszínt, hogy az említett határjárás nyomán végig akart haladni a leírt pontokon, ám törekvését nem koronázta siker. Az ott említett esztergomi nagy út addigra már használaton kívül állt, így csak annyit jegyzett meg, hogy Anonymus közlése és a határjárás alapján egy olyan utat kell keresni, amelynek a közelében egy patak fut. Hogy egy melyik lehetett az óbudai szőlőhegyek között futó utak közül, azt nem tudta ő sem.

A pozsonyi halomsír

Az óbudai próbálkozások körüli viták közepette jelent meg egy új helyszín, amelyet többen Árpád sírjaként véltek azonosítani. Az első, aki úgy vélte, hogy a Pozsony közelében lévő Németóvárnál (Deutsch Altenburg) található halom rejti a honfoglaló fejedelem sírját, Jeremiah Milles volt a 18. században. A településhez közeli Türkenhügelt több alkalommal is megásták a XIX. század első felében, mely során kisebb csontok, valamint bronzkori leletanyag kerültek elő. Amand von Schweiger-Lerchenfeld író 1894-ben szintén amellett tört lándzsát, hogy Árpád a németóvári tumulusban van eltemetve.

A németóvári halomsír

Az igazi úttörője a németóvári Árpád-sír kutatásának Enea Lanfranconi, olasz mérnök volt, aki utóbb Pozsonyban telepedett meg, és 1894 júniusában a Pester Lloydban megjelent cikkében a lelőhely mellett kardoskodott. Érvelése szerint a közelben található Szent István korabeli, Szűz Mária tiszteletére épült templom, valamint a Dunába ömlő forrás megfelel az Anonymusnál olvasottaknak, így Árpád sírját itt kell keresni. Attila városa pedig nem más, mint maga Carnuntum, amelyet szerinte már a korabeliek is Attila központjának neveztek. Lanfranconi kutatásairól később, a pozsonyi csata évfordulóján kirobbant viták kapcsán 1907. február 10-én a Pesti Hírlap, öt nappal ezután pedig a Magyarország című folyóirat is hírt adott. 1912-ben Szombathelyi József vezetésével a Magyar Nemzeti Múzeum szakemberei megásták a kérdéses kurgánt, azonban átfúrását nem fejezhették be, mert kutatóárkuk oldalfalai egyszerűen beomlottak.

Németóvár

Már a kortársak, különösen Wekerle László részéről is komoly kritika érte ezt az elképzelést, mivel a Fehéregyházával kapcsolatos okleveles adatokat teljes egészében kihagyták a számításból. Ennek ellenére még manapság is vannak hívei a németóvári Árpád-sírnak, amit az is jelez, hogy a Magyarok Világszövetsége által kiadott Magyarságtudományi Füzetek pozsonyi csatáról szóló része szintén a honfoglaló fejedelem németóvári nyughelye mellett foglalt állást, valamint a Jobbik több nyugat-magyarországi szervezete is megemlékezést tartott Árpád sírjának vélt helye mellett.

-

utazást, szállást, honismereti vezetést, hajókirándulást a Dunán, reggelit és vacsorát

Honismereti vezető: a földrajztanár végzettségű, győri születésűként is a terület szakértőjének számító székesfehérvári újságíró, Posch Ede.

1. nap: Indulás: 6 Bp., 7 Szfvár. Felkeressük a Lipóti Pékség látványközpontját, ahol megismerkedünk egy példaértékű magyar kisvállalkozás sikertörténetével. Késő délután Dunaremeténél behajózunk, „naplemente hajótúra” következik a Dunán. A két program között jó szívvel ajánljuk a Lipóti Termál és Gyógyfürdőt.
2. nap: Ausztriába látogatunk, a Duna mentén keresünk fel számos magyar vonatkozású települést, illetve látnivalót. Köpcsényben kezdünk, megállunk a középkori eredetű Esterházy-Batthyány kastélynál, majd néhány édes perc erejéig belátogatunk a Csoki-csárdába, ahol a Hauswirt csokoládégyár termékeiből vásárolhatunk, diszkontáron. A következő állomás a Duna partján fekvő Hainburg. Felsétálunk a város fölé magasodó dombot uraló várba, ahol a legenda szerint Attila hun király házasságra lépett a germán Krimhildával, majd a belvárossal ismerkedünk. Hainburgtól csupán néhány perc az út Németóvárig, ahol a Szent István által alapított, 11. századi eredetű, gyönyörűséges templomot keressük fel. A templomhegyen emelkedő kurgán (halomsír) a legenda szerint Árpád fejedelem porait rejti. Innen csak egy ugrás az egykori Pannónia provincia fővárosa, Petronell-Carnuntum. A lenyűgöző régészeti parkban betekintést nyerhetünk az ókori nagyváros lakóinak mindennapi életébe.
3. nap: Szombaton ismét Lipóton időzünk. Megnézzük a falumúzeumot, majd kellemes sétát teszünk a Holt Duna tanösvény lipóti szakaszán. Egész napos wellness program és fakultatív motorcsónak kirándulás teszi teljessé a napi ajánlatot. Megfelelő érdeklődés (legalább 12 fő) esetén fakultatív kirándulást szervezünk a dévényi várhoz, majd Pozsonyba. Ár utazással és helyi magyar honismereti vezetéssel együtt 5.000 Ft/fő.
4. nap: Ezúttal Magyarország második legnagyobb tava (társbérletben az osztrákokkal) körül vezet az út. Fertőrákoson kezdünk, megnézzük a közelmúltban felújított és kibővített, monumentális kőfejtőt és a barlangszínházat. A "kertek alatt", egy kevésbé ismert határátkelőn át jutunk Ausztriába, ahol a mesebeli kisváros, Ruszt az első célpontunk. Teljes épségben pompázó óvárosa, amely egykor Magyarország legkisebb szabad királyi városa volt, a világörökség része. Ruszttal vetekedő szépségű a várfallal körülvett, szomszédos Feketeváros. Történelmi pincesora kiemelkedő látványosság. A Fertővidéken tett barangolásunk Lajtakátán ér véget, az Anna kápolnánál, ahol első királyunk, Szent István az égiekhez fohászkodott a Konrád német császár elleni, véres ütközet előtt.

Hazaérkezés: 20 óra körül Székesfehérvárra, 21 óra körül Budapestre.

3 éj panzióban Lipóton, az élményfürdő közelében

22 duna fert 2

Útkereső

Úti cél

Út jellege

Hónap

Felszállási helyek

Letölthető katalógus

Határtalanul

banner hatartalanul

csapatepites

Partnereink

 

moszepkanadamagyar

trm banner

erdelylogo

polgarokhaza.hu
szekelyfold info 
 
 pusztina
 
teka alapitvany 

 Erdély és Székelyföld

Tóvidék.ro
 
 
 
 

 

 

 



 

 

 

 




Köszöntő

„Mert ne feledd:
magyarnak lenni
büszke gyönyörűség!"


TOVÁBB >>


koszonto

Utazási utalvány

Bannerkicsi

Hírlevél




Partnereink

karpatutazo

uduleserdelyben

www.kallos.org.ro

moldvai csangomagyarok 2

connect dots butterfly page

cserekert

orzokor